Hír, program
Ceglédi Földhivatal
Cegléd Land Registry. Built in 1908. Architect: István Nagy Jr. (1875-1950)
It is a beautiful example of the Art Nouveau architecture of the Hungarian lowland. It used to be the place of the Kossuth Museum; Today official cases are dealt with here.
Das Gebäude des Grundbuchamtes. Das Gebäude wurde 1908 nach den Plänen von István Nagy dem Jüngeren (1875-1950) errichtet.
Das Gebäude ist ein schönes Beispiel für den Jugendstil der Tiefebene. Damals fungierte hier das Kossuth Museum, heute bearbeitet man hier offizielle Angelegenheiten.
Épült 1908-ban. Tervezte ifj. Nagy István (1875-1950)
A Kossuth tér és a gróf Károlyi Gáborról elnevezett utca sarkán eredetileg a Hammerl család háza állt. Az 1892-ben alapított Czeglédi Hitelbank Rt. 1907-ben megvette tőlük ezt a területet, hogy felépíthesse itt a saját székházát. A bank mindössze három alkalmazottal működött, tőkében és vállalkozó kedvben viszont bizonyára bővelkedtek a részvényesek, hiszen 1906-ban lett az övéké a telek, 1907-ben lebontották a régi házat és még ugyanannak az évnek a nyarán megkezdték az építkezést. A székházat, vagy ahogy a korabeli helyi sajtó szívesen nevezte, a "palotát" ifj. Nagy István (1875-1950) tervezte. A budapesti műépítészt a Czeglédi Ipar és Kereskedelmi Bank (ma: Kossuth Múzeum) tervezőjeként már ismerték a városban és későbbi megbízásai jelzik, hogy szerették is a munkáit az itteni megrendelői.
A képtár megtekintéséhez kattintson a fenti kisképekre, vagy ide!
A "magyar styl" jegyeit mutató Kossuth téri épület is egyik jellegzetes dísze lett Ceglédnek. "A Hitelbank épületében nevezetes mozzanatot képez az a körülmény, hogy intézeti székháza a Kossuth téren a múlt év augusztus havára teljesen elkészült s az intézet szeptember havában már új otthonába költözött" - lelkendezett (kissé visszafogottan...) 1909-ben a ceglédi újság tudósítója.
A bank egyébként csak egyetlen(!) irodát foglalt el az emeleten, a többi helyiséget kereskedők bérelték kisebb nagyobb üzleteik számára. Az épület legnevezetesebb lakója a Kossuth Múzeum volt; a város első közgyűjteménye a Kossuth családról szóló kiállításával 1928-tól 1944-ig lakott itt. Sajnos, itt érte történetének eddigi legnagyobb pusztulása is! "A ceglédi Kossuth Múzeumot 1944. évi november elején bűnös kezek felforgatták, sok értékes tárgyat elloptak, a berendezést megrongálták" - jelentette a tragikus tényeket Sárkány József múzeumigazgató.
Ö mentette meg a romokból és ő szedte össze a szemétből a megmaradt műtárgyakat és ő költöztette át azokat a Gubody utcában kijelölt épületbe.
A Hitelbank irodája 1945-ben rövid időre még kinyitott a régi helyen, de az épületből a múzeum után a többi bérlő is kiköltözött. A koalíciós években az egyik szakszervezet, aztán a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság rendezkedett be itt, majd hosszú időre a ceglédi rendőrség irodái működtek benne. Közben a gróf Károlyi Gábor utca neve Alkotmányra változott, az épületről pedig (ki tudja, miért?) leverték a szép díszeket, átalakították a régi erkélyt és a falat zöldes-barnára festették...
Aztán a rendőrség 1994-ben mai helyére, a Rákóczi úti új (az MSZMP székházából átalakított) épületbe költözött. A Kossuth téri üres épület sorsa viszontagságosra fordult: éveken át romlott az állaga, hevenyészett drótkerítéssel vették körül és még a lebontása is szóba került.
Ám végül mégis szerencsésen ér véget ez a történet! A régi székházat az eredetivel szinte megegyezően helyreállították és 2003-ban a Földhivatal irodáit telepítették át ide. A bejárata mellett 2018 óta emléktábla jelzi: 1956-ban Veres László vezetésével itt működött a nemzetőrség.